Telegram Önnek! Kérem itt írja alá!

Az üzenetközvetítői ágazatban egyik legelterjedtebb nevet a Telegram vívta ki magának; ez a titkosított szolgáltatás Oroszországból származik. Hírneve eleve elrendeltetett: már a kezdet kezdetén a projekt alapítójának el kellett menekülnie Oroszországból, ahol saját feltételezései szerint nyomást gyakoroltak rá. Ezután a Telegram azonnali sikert aratott Iránban, ahol azonnal elnyerte a különleges erők figyelmét. Ezután két napon belül 1,5 millió felhasználó telepítette Indiában. A siker olyan üzenet-szóbeszédnek volt köszönhető, amely a Telegram indiai származására utalt és amely az indiaiak közösségi hálóin és versenytárs-üzenetközvetítő szolgáltatásokon keresztül terjedt.

  1. február: a WhatsApp 1,5 órás kimaradása miatt Durov szolgáltatását naponta 1,8 millió alkalommal töltötték le és regisztrálták. 2014. október: az üzenetközvetítő Dél-Koreában vált népszerűvé az ügyészségtől a szociális hálón terjedő megbízhatatlan pletykák közelgő megfigyelése tárgyában érkező üzenetek miatt. Ezután kétszer, 2015 decemberében és 2016 tavaszán a szolgáltatást Brazíliában 4 és 7 millió alkalommal telepítették; mindkét alkalommal az ország hatóságai által átmenetileg letiltott WhatsApp-ból települtek át felhasználók.

A projektcsapat tevékenységét rendszeresen botrányok és hangos sajtónyilatkozatok kísérik, és az összes ilyen fellépés egyre inkább tűnik alaposan átgondoltnak. Az ilyen összeesküvés-elméletek követői általában elegendő megemésztendő ötletet ásnak ki, de eme csillagpor kellős közepén ezt láthatjuk:

  1. A Telegram kényelmes, jól átgondolt és jó eszköz az információcseréhez;
  2. A pre-ICO adatokat kivéve a szolgáltatás nem hozza nyilvánosságra pénzügyi eredményeit;
  3. Az üzenetközvetítő állítja, hogy biztonságos, de nem igyekszik bizonyítani.

És a lista utolsó eleme, amely valószínűleg aláaknázza a csapat hosszú távú erőfeszítéseit, hogy az “első kompromisszumok nélküli titkosított üzenetközvetítő” hírnevét elnyerje. Ez az ellentmondásos kijelentést legjobban Moxie Marlinspike, a Signal alapítója fogalmazta meg:

            Durov a magánélet védelmét (egy adott személy iránti) bizalomra kívánja cserélni

Azzal a fordulattal írta le a Telegram alapítójának logikáját, hogy “a milliárdosokban megbízhatunk, mivel nem vásárolhatók meg”. A végponttól végpontig terjedő titkosítás lényegét illetően a fejlesztő még azt is megjegyezte hogy, hogy ha a protokoll működik, mint a Signal esetében, a felhasználóknak már senki másban sem kell megbíznia.

Ebben az esetben már tényleg nem számít, hogyan válaszolt Pavel Durov. Látjuk, hogy a projekt semmiféle auditáláson nem esett át. Ehelyett folyamatosan keressük a nagy nyereményalapú versenyek formájában jelentkező sebezhetőségeket – ezek vonzzák az emberek, a tömegtájékoztatási eszközök figyelmét, és ismételten nagy csinnadrattával járnak. De a szakértők nem bíznak az ilyen igyekezetekben. Ezek nem nyilvánosak, ezért nem ellenőrizhetők.

A dacos ellenszegülés egy eléggé látványos példája volt, amikor a Telegram megtagadta az orosz jogalkotás szabályainak betartását: korábban a hasonló ellenszegülés olyan szolgáltatások blokkolásához vezetett, mint a BlackBerry Messenger (BBM), a LINE, az Imo.im és a kevésbé ismert Vchat. A “Letiltandó” lista első tétele 2017 áprilisában a Zello – egy hangüzenet-cserélő alkalmazás volt. Az összes jegyzett vállalat nem volt hajlandó időben benyújtani adatait az állami nyilvántartásba való felvételhez. 2018 április 13.-án th a bíróság úgy döntött, hogy a Telegram szolgáltatást letiltják, de ez meghiúsult még 20 millió IP-cím blokkolása ellenére is. A korábbiakhoz hasonlóan a szolgáltatás tulajdonosa ismételten kijelenti, hogy soha nem társult, és nem is fog társulni sem orosz sem külföldi különleges erőkkel.

A projektvezetők állítása nem tűnik olyan kifogástalannak, mint amilyennek a sajtó címsorai alapján ítélhetnénk meg: az üzenetközvetítő továbbra is letilt csatornákat és csoportokat különböző országok képviselőinek kérései alapján. A követelések tartalmát azonban nem hozzák nyilvánosságra, és nem ismert az a mód sem, ahogy a cenzúrára vonatkozó döntéseket meghozták. Az ilyen jellegű, a márkanév fényét csorbító tényeket rendszerint a célközönség figyelmét elterelő, pozitív tartalmú kifogásokkal fedik le. És ez a stratégia nagyban igazolja hatékonyságát.

Az üzenetközvetítő közönsége folyamatosan növekszik, bár “fedő alatt” az összes iparági vezető céghez hasonlóan még mindig fennáll az üzenet-előzmények nyitottságának kérdése az okostelefonok adatbázisaiban.

 

LINK A HARMADIK VIDEÓHOZ

A Telegramban nincs külön titkosítási módszer. Ehelyett sikeresen felváltják a legmegbízhatóbb protokollról és a titkosítás legmagasabb szintjéről szóló nyilatkozatokkal. A Telegram sikerét egy nemrégiben létrehozott adománygyűjtés is alátámasztja, amikor a kezdeti előértékesítés során a projekt mintegy 850 millió USD összeget gyűjtött olyan nagybefektetőktől, mint a Sequoia Capital és Benchmark. A következő forduló során, amelyet bejelentett módon titkos küldeményen keresztül hirdetnek ki, az összegyűjtött pénzösszeg várhatóan összemérhető lesz az első előértékesítéssel.

A hatékony PR-kampányt jól szemlélteti az a tény, hogy a tervezett ICO-ról, a projektdokumentációról és az előértékesítés bejelentéseiről szóló információt egy alkalommal sem igazolták vissza nyilvánosan a Telegram hivatalos megbízottjai. A felhasználók akkor tudták meg, hogy előértékesítésre került sor 2018 februárjában, amikor Pavel Durov tájékoztatta az Értékpapír- és Tőzsdebizottságot (USA) az összegyűjtött pénzeszközökről.

Vannak azonban olyanok is, akik nem voltak hajlandók befektetni ebbe az üzenetközvetítőbe. Közöttük van a Pantera Capital, az egyik első olyan cég, amely elkezdett befektetni kriptovalutákba. Charles Noyes, kutatási munkatárs, kritikus hangnemben értékelte a tervezett ICO-t:

Ha így teszik – vagyis ilyen zárt módon, titokban, szakértők értékelése nélkül, fennáll annak az esélye, hogy már a kezdet kezdetén hibát kövessenek el. Lehet, hogy kicsi hibát, de ez tönkreteheti az egész hálózatot.

A papíralapú táviratok idején a kézbesítendő üzeneteket papírcsíkokra nyomtatták és nyíltan kézbesítették a címzetteknek. Ez magában foglalta a feltételezést, hogy a kézbesítés során a személyzet egyetlen tagja sem olvassa el az üzenet tartalmát. A való életben azonban a dolgok másképpen működtek. So gradually telegrams started to be used for congratulations and death notices only. Later on, they vanished completely.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Iratkozzon fel hírlevelünkre

2018 Aegees Messenger. Minden jog fenntartva.