Telegram Önnek! Kérem itt írja alá!

Az üzenetközvetítői ágazatban egyik legelterjedtebb nevet a Telegram vívta ki magának; ez a titkosított szolgáltatás Oroszországból származik. Hírneve eleve elrendeltetett: már a kezdet kezdetén a projekt alapítójának el kellett menekülnie Oroszországból, ahol saját feltételezései szerint nyomást gyakoroltak rá. Ezután a Telegram azonnali sikert aratott Iránban, ahol azonnal elnyerte a különleges erők figyelmét. Ezután két napon belül 1,5 millió felhasználó telepítette Indiában. A siker olyan üzenet-szóbeszédnek volt köszönhető, amely a Telegram indiai származására utalt és amely az indiaiak közösségi hálóin és versenytárs-üzenetközvetítő szolgáltatásokon keresztül terjedt.

  1. február: a WhatsApp 1,5 órás kimaradása miatt Durov szolgáltatását naponta 1,8 millió alkalommal töltötték le és regisztrálták. 2014. október: az üzenetközvetítő Dél-Koreában vált népszerűvé az ügyészségtől a szociális hálón terjedő megbízhatatlan pletykák közelgő megfigyelése tárgyában érkező üzenetek miatt. Ezután kétszer, 2015 decemberében és 2016 tavaszán a szolgáltatást Brazíliában 4 és 7 millió alkalommal telepítették; mindkét alkalommal az ország hatóságai által átmenetileg letiltott WhatsApp-ból települtek át felhasználók.

A projektcsapat tevékenységét rendszeresen botrányok és hangos sajtónyilatkozatok kísérik, és az összes ilyen fellépés egyre inkább tűnik alaposan átgondoltnak. Az ilyen összeesküvés-elméletek követői általában elegendő megemésztendő ötletet ásnak ki, de eme csillagpor kellős közepén ezt láthatjuk:

  1. A Telegram kényelmes, jól átgondolt és jó eszköz az információcseréhez;
  2. A pre-ICO adatokat kivéve a szolgáltatás nem hozza nyilvánosságra pénzügyi eredményeit;
  3. Az üzenetközvetítő állítja, hogy biztonságos, de nem igyekszik bizonyítani.

És a lista utolsó eleme, amely valószínűleg aláaknázza a csapat hosszú távú erőfeszítéseit, hogy az “első kompromisszumok nélküli titkosított üzenetközvetítő” hírnevét elnyerje. Ez az ellentmondásos kijelentést legjobban Moxie Marlinspike, a Signal alapítója fogalmazta meg:

            Durov a magánélet védelmét (egy adott személy iránti) bizalomra kívánja cserélni

Azzal a fordulattal írta le a Telegram alapítójának logikáját, hogy “a milliárdosokban megbízhatunk, mivel nem vásárolhatók meg”. A végponttól végpontig terjedő titkosítás lényegét illetően a fejlesztő még azt is megjegyezte hogy, hogy ha a protokoll működik, mint a Signal esetében, a felhasználóknak már senki másban sem kell megbíznia.

Ebben az esetben már tényleg nem számít, hogyan válaszolt Pavel Durov. Látjuk, hogy a projekt semmiféle auditáláson nem esett át. Ehelyett folyamatosan keressük a nagy nyereményalapú versenyek formájában jelentkező sebezhetőségeket – ezek vonzzák az emberek, a tömegtájékoztatási eszközök figyelmét, és ismételten nagy csinnadrattával járnak. De a szakértők nem bíznak az ilyen igyekezetekben. Ezek nem nyilvánosak, ezért nem ellenőrizhetők.

A dacos ellenszegülés egy eléggé látványos példája volt, amikor a Telegram megtagadta az orosz jogalkotás szabályainak betartását: korábban a hasonló ellenszegülés olyan szolgáltatások blokkolásához vezetett, mint a BlackBerry Messenger (BBM), a LINE, az Imo.im és a kevésbé ismert Vchat. A “Letiltandó” lista első tétele 2017 áprilisában a Zello – egy hangüzenet-cserélő alkalmazás volt. Az összes jegyzett vállalat nem volt hajlandó időben benyújtani adatait az állami nyilvántartásba való felvételhez. 2018 április 13.-án th a bíróság úgy döntött, hogy a Telegram szolgáltatást letiltják, de ez meghiúsult még 20 millió IP-cím blokkolása ellenére is. A korábbiakhoz hasonlóan a szolgáltatás tulajdonosa ismételten kijelenti, hogy soha nem társult, és nem is fog társulni sem orosz sem külföldi különleges erőkkel.

A projektvezetők állítása nem tűnik olyan kifogástalannak, mint amilyennek a sajtó címsorai alapján ítélhetnénk meg: az üzenetközvetítő továbbra is letilt csatornákat és csoportokat különböző országok képviselőinek kérései alapján. A követelések tartalmát azonban nem hozzák nyilvánosságra, és nem ismert az a mód sem, ahogy a cenzúrára vonatkozó döntéseket meghozták. Az ilyen jellegű, a márkanév fényét csorbító tényeket rendszerint a célközönség figyelmét elterelő, pozitív tartalmú kifogásokkal fedik le. És ez a stratégia nagyban igazolja hatékonyságát.

Az üzenetközvetítő közönsége folyamatosan növekszik, bár “fedő alatt” az összes iparági vezető céghez hasonlóan még mindig fennáll az üzenet-előzmények nyitottságának kérdése az okostelefonok adatbázisaiban.

 

LINK A HARMADIK VIDEÓHOZ

A Telegramban nincs külön titkosítási módszer. Ehelyett sikeresen felváltják a legmegbízhatóbb protokollról és a titkosítás legmagasabb szintjéről szóló nyilatkozatokkal. A Telegram sikerét egy nemrégiben létrehozott adománygyűjtés is alátámasztja, amikor a kezdeti előértékesítés során a projekt mintegy 850 millió USD összeget gyűjtött olyan nagybefektetőktől, mint a Sequoia Capital és Benchmark. A következő forduló során, amelyet bejelentett módon titkos küldeményen keresztül hirdetnek ki, az összegyűjtött pénzösszeg várhatóan összemérhető lesz az első előértékesítéssel.

A hatékony PR-kampányt jól szemlélteti az a tény, hogy a tervezett ICO-ról, a projektdokumentációról és az előértékesítés bejelentéseiről szóló információt egy alkalommal sem igazolták vissza nyilvánosan a Telegram hivatalos megbízottjai. A felhasználók akkor tudták meg, hogy előértékesítésre került sor 2018 februárjában, amikor Pavel Durov tájékoztatta az Értékpapír- és Tőzsdebizottságot (USA) az összegyűjtött pénzeszközökről.

Vannak azonban olyanok is, akik nem voltak hajlandók befektetni ebbe az üzenetközvetítőbe. Közöttük van a Pantera Capital, az egyik első olyan cég, amely elkezdett befektetni kriptovalutákba. Charles Noyes, kutatási munkatárs, kritikus hangnemben értékelte a tervezett ICO-t:

Ha így teszik – vagyis ilyen zárt módon, titokban, szakértők értékelése nélkül, fennáll annak az esélye, hogy már a kezdet kezdetén hibát kövessenek el. Lehet, hogy kicsi hibát, de ez tönkreteheti az egész hálózatot.

A papíralapú táviratok idején a kézbesítendő üzeneteket papírcsíkokra nyomtatták és nyíltan kézbesítették a címzetteknek. Ez magában foglalta a feltételezést, hogy a kézbesítés során a személyzet egyetlen tagja sem olvassa el az üzenet tartalmát. A való életben azonban a dolgok másképpen működtek. So gradually telegrams started to be used for congratulations and death notices only. Later on, they vanished completely.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

2018 Aegees Messenger. Minden jog fenntartva.